Minden magyarnak négymillió forintjába kerülne, veszélyes gabona árasztaná el a piacot, megroppanna a nyugdíjrendszer – ezzel jár Ukrajna EU-csatlakozása

Forró téma az elmúlt időszakban Ukrajna esetleges csatlakozása az Európai Unióba, Brüsszel nem tett le azon tervéről, hogy rekordsebességgel integrálja a jelenleg is háborúban álló keletei szomszédunkat, ami több szempontból is rendkívül kockázatos lépés lenne. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég arról beszélt, hogy „a jobb jövőért harcoló ukrán emberek Európára szegezik a tekintetüket. Együtt győzelemre vihetjük ezt a küzdelmet. Együtt kiteljesíthetjük az Uniót. 

Ukrajna – melynek államformája a pikírt megjegyzések szerint korrupció – Brüsszel szerint számos területen ért el előrelépést, mint például az igazságszolgáltatási rendszer reformja, az oligarchák befolyásának visszaszorítása, a pénzmosás elleni fellépés és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, szerintük Kijev még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokkal való összehangolás terén. 

Nem eszik olyan forrón a borscsot

Bár az Európai Bizottság hangzatos bejelentéseket tett, mennyire örülnének, ha Ukrajna felvételt nyerne a nemzetközösségbe, ahova Magyarországnak, Horvátországnak, a Balti államoknak, Romániának és Bulgáriának hosszú évtizedekig megfeszítve kellett küzdenie, arról elfeledkeztek említést tenni, gazdaságilag ez mivel járna. 

Az atlantista és globalista elkötelezettségű Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) 2023 decemberében tett közzé egy felmérést, ahol nyolc tagállam megkérdezettjei (Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Lengyelország és Románia) formáltak véleményt több tagjelölt esetleges csatlakozásáról.

 – állapította meg a Tényellenőr, amely szerint a többi országban ezek a számok még alacsonyabbak: a legelutasítóbb Ausztriában 52 százalék utasítja el az ukránok belépését, és csupán 28 százalékuk támogatja. Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a gyorsított ukrán csatlakozás egyenesen csak egy nagyon költséges fájdalomdíj lenne, amiért az országot nem engedték a NATO-ba belépni.

A szakértő szerint mivel Ukrajna területileg hatalmas, így uniós csatlakozása teljesen felborítaná az unió mostani működési rendjét, és megbillentené a jelenlegi erőviszonyokat.

 – fejtette ki, és hangsúlyozta, ez ellenérdekeltségeket fog szülni. 

Az ukrán mezőgazdaság nem csak magyar, de összeurópai szemmel nézve is elképesztő méretű, hiszen az országnak 41 millió hektárnyi mezőgazdasági területe van. Ezeken a termőföldeken nagy élelmiszeripari üzemek működnek, ami komoly veszélyt jelenthet az EU agrárélelmiszer-gazdaságára. A legkomolyabb baj pedig, hogy 

Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője szerint Ukrajna EU- csatlakozása romba döntené az uniót, azon belül pedig Magyarországot is, mivel az ukrán tagsággal minden pénz Kijevbe menne, ráadásul a hazai mezőgazdaság, munkaerőpiac és nyugdíjrendszer is veszélybe kerülne amellett, hogy az ukrán tagság egészségügyi és biztonsági kockázatokat is jelentene.

Reccsen a nyugdíj

Ifj, Lomnici Zoltán szerint az 1962-es szociális biztonsági megállapodás alapján azok az ukrán állampolgárok, akik Magyarországon állandó lakóhelyet létesítenek, jogosultak magyar nyugdíjra, akkor is, ha itt soha nem dolgoztak. 

Az alkotmányjogász figyelmeztetett: Ukrajna esetleges EU-csatlakozása után a szabad mozgás joga lehetővé tenné, hogy még több ukrán állampolgár telepedjen le Magyarországon. Bár az Európai Unió szociális biztonsági rendeletei (883/2004/EK) alapján elvileg a szolgálati idő szerint osztanák meg a nyugdíjfizetési kötelezettségeket, az átmeneti időszakban, amíg a régi egyezmény hatályban marad, a mostani rendszer érvényesülne. 

 – jegyezte meg, majd azzal folytatta, ez rövid távon tovább növelheti a nyugdíjkassza terheit.

Nyitókép: Andrew Medichini / POOL / AFP